Vizsga kérdések:
1,A jel és jelrendszer:
A jel: -amit érzékszervvel felfoghatunk
-egyszerű
könnyen másolható jelzés
-határozott
jelentéssel bír amelyeket a közösség ismer/elismer/
-önmagánál
bonyolultabb valóságdarabokra utal
-valamilyen
valóságdarabot helyettesít
Piktogramok –képjelek pl.: sporttáblák
-a jelek rendszerré szerveződnek pl.: matematikai jelek,
kressz
-ismerni kell és tudni kell alkalmazni
-jeltár-jelek összessége-használati szabályok
A jelrendszerek azért alakultak ki, hogy fontos dolgokat
jegyezzenek fel.
A nyelv
A nyelv a legegyetemesebb emberi jelrendszer
-jeltáràszótár a
kettő együtt alkotja a jelrendszert
-használati szabály-ànyelvtan
eb
dog,hund
A jelölt és a jel egymáshoz rendelése a jelentés.
A jelentés: -lehet hasonlóság alapján
-megállapodás alapján
2.A közlésfolyamat tényezői és funkciói:
A kommunikáció és a
kommunikációs folyamat

kommunikációàközlés csatorna lehet levegő,papír,internet…

csatorna: az a közeg amelyen keresztül az üzenet eljut az
adótól a vevőig
Adó: közlő
Vevő: közös nyelv/kód
Üzenet: közös ismeret egy valóságdarabról
Csatorna: közös beszédhelyzet vagy szituáció
Az eredményes közlés feltételei
-közös nyelvi kód meg kell választani, hogy a hallgató is
értse
-üzenetàjól működő csatorna ,ne legyen zajos, látható legyen
tiszta a szóban forgó valóság közös ismerete,
-közös beszédhelyzetàkapcsolatban kell lenni
A kommunikáció
funkciói
-információátadás/kérés-àtájékoztatás
-felhívás(felszólítás cselekvésre)
-érzelemkifejezés(pl.: Nem szeretlek!)
-kapcsolatfenntartás(az a célunk, hogy közöljük, hogy mi
ismerjük egymást pl.: köszönés)
-esztétikaàhatásos tökéletes
-metanyelvi funkció/magára a nyelvre vonatkozik(pl.: Mit
jelent ez a szó? Hogyan kell kiejteni?....)
3.Metakommunikáció
Non verbális –(nem szóbeli közlés)
|
MONDATFONETIKAI
ESZKÖZÖK
|
TESTBESZÉD
|
EMBLÉMÁK
|
|
hangerő
|
I.FUNKCIÓI:
|
egyenruha
|
|
Hangmagasság
|
A,lelkiállapo
|
öltözködési
|
|
Hangsúly
|
B,egyéni tulajdonság
|
ruházkodás
|
|
Beszédtempó
|
C,személyközi viszony
|
státuszszimbólum
|
|
Hanglejtés
|
D,társadalmi helyzet
|
|
|
Szerepük:értelmezi a szöveget ki hangsúlyozza a lényegét
|
II.kommunikáció segítsége
Kapcsolat nyitás-tartás
|
|
|
Néha a szöveg szerinti tartalom ellenkezőjét is jelentheti
|
III:Beszélt szöveg hangsúlyozása,értelmezése,
Igazságtartalmának jelzése
|
|
|
|
Részei:-tekintet
-arcjáték/mimika
-testtartás
-térköz:0-50cm intim
50-120cm személyes
120-360cm társasági
|
|
4. A nyelv mint változó jelrendszer
A nyelv változása
A nyelv minden része egyrészt a szókincs és a nyelvi
rendszer folyamatosan változik:
-van tudatos beavatkozás-àpl.: nyelvújítás,
magyarosítás első ilyen nagy mozgalomàlatiból
ahogy a társadalom
változik:
változások:
1,Hangváltozások
pl.:nyílàmély
„i”
régi
ürdüngàördög
pukulàpokol
2,A nyelvtani rendszer változásai :-a múlt idő egyszerűbbé
válásaà
„Bika rugaszkodván kötél szakadt vala, Toldinak akkor nagy
máj adatott vala” =Amikor a bika
nekirugaszkodott elszakadt a kötél, ezért Toldi sok májat kapott.
3.Szavak jelentésváltozása:
trágyázdàszórd
trágyaàszórat
tapogatàmegtapasztal tapogat mostàcsak és kizárólag
kézzel
4,A szókészlet bővülése:
-belső keletkezésű
szóàeddig
meglévő magyar szóból csinálunk valamit: a, jelentésbővülés (pl.:
egér,ablak,törlés…)
b,
szóalkotás (pl.: lepunnyad, szuttyog, brenkó…)
-kölcsönzés más nyelvekből: jövevényszavak, amelyeket a
nyelvhasználó nem érzékel idegennek (pl.: latinàkeresztény, iskola,
templom, oltár szlávàkonyha, vacsora, szerda, csütörtök, péntek)
Jövevényszó: A magyar nyelvbe beilleszkedett nem tűnik fel,
hogy idegen.
Idegenszavak: A hétköznapi életbe nem beilleszkedett
idegennek érezzük őket. (pl.: lájkol,lol,esc)
A legtöbb kölcsönszót régen a németből kölcsönöztük, ma már
az angolból.
Nemzetközi műveltségszavak: a világ legtöbb országában
hasonlóan mondják régebben a latinból, jöttekàtv, metró, motor,
mobil, manapság angolbólàfájl, e-mail
Nem is törekszünk a magyarosításra
5.A nyelvrokonság: -nyelvek típusai

A nyelv funkciói:
információátadás/kérés-àtájékoztatás
-felhívás(felszólítás cselekvésre)
-érzelemkifejezés(pl.: Nem szeretlek!)
-kapcsolatfenntartás(az a célunk, hogy közöljük, hogy mi
ismerjük egymást pl.: köszönés)
-esztétikaàhatásos tökéletes
-metanyelvi funkció/magára a nyelvre vonatkozik(pl.: Mit
jelent ez a szó? Hogyan kell kiejteni?....)
KOMMUNIKÁCIÓ
+A Hova tartozás kifejezése(társadalmi rang)
-szülőhely megjelenítéseàtájszólás
-a foglalkozás megjelenítéseàzsrgon/foglalkozás
szaknyelve
-életkor megjelenítéseàifjúsági nyelv
A
nyelvek eredete:2 fajta elmélet
Monogenézis és a Poligenezis
•
Két szemlélet, felfogás áll egymással szemben
•
1. Monogenézis
•
A különböző nyelvek egyetlen ősnyelvből
alakultak ki; ezt az elgondolást támasztja alá a Bibliában a Bábel tornyához
kapcsolódó történet
•
2. poligenezis
•
A sokféle nyelv a Föld különböző pontjain
egymástól függetlenül, egyszerre alakult ki, s eleve különbözőek voltak
A nyelvek osztályozása:-eredetük szerintàgenetikus,
holtnyelv, osztályzás
-közös
alapnyelvből származó nyelvek
-nyelvcsalád
Legnagyobb nyelvcsaládok:
INDOEURÓPAI: Perzsa, Iráni, Hindi
GERMÁN: Norvég, Svéd, Német, Holland, Angol
ITALIKUS/újlatin: Portugál, Spanyol, Francia, Olasz, Román
SZLÁV: Orosz, Lett, Ukrán Fehéroroszorág, Cseh
Nyugatszláv: Szlovák, Lengyel DéliSz.: Szerb, Horváth, Bolgár
Rokontalan de indoeurópai:
albán, örmény, görög
NEM INDOEURÓPAI!!!!!!(Az összes
többi az)
FINN-UGOR: Magyar, Finn, Észt
osztályozhatjuk:
1. izoláló nyelv (elkülönítő): Szóalakjaiban
nincsenek ragok, jelek, képzők is ritkán
A nyelveket nemcsak eredetük,
hanem alaktani és mondattani típusuk szerint is A nyelvtani viszonyokat a
szórenddel,hangsúllyal, önálló szavakkal fejezik ki
Ilyen: vietnámi, kínai, indonéz
(effelé tart egyes jellemzőiben az angol)
2. agglutináló nyelv (ragasztó, ragozó) Szóképzés,
szóösszetétel, toldalékok gazdagsága jellemzi
Az egymáshoz csatlakozó szóelemek
jól elkülöníthetők a szóalakon belül
Pl.: test-vér-em-ről
A grammatikai segédelemek
(toldalékok, igekötők stb.) a szótövek elé vagy gyakrabban a szótövek mögé
kerülnek)
Ide tartozik: magyar és a
finnugor nyelvek
3. Flektáló (hajlító) A nyelvtani viszony a szótő
belsejében, annak megváltozásával fejeződik ki
Pl.: német nyelvben: Mutter –
anya; Mütter – anyák
Gyakran elmosódik a szóelemek
határa
Jellemző a grammatikai nemek
megkülönböztetése (hím ,- nő,- semleges nem); ebből különböző névszóragozási
típusok és egyeztetési rendszerek adódnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése